Kiállítás
A magyar történelem egésze bővelkedik hőstörténetekben, ami alól még a nemzet számára oly sok szenvedést jelentő XX. század sem kivétel. A megannyi hős példakép közül ugyanakkor kiemelkedik a nemrégiben elhunyt Wittner Mária (1937–2022), aki 1956-ban a hazájáért harcolt, később pedig politikai fogolyként 13 évet ült börtönben. Az egykori halálraítélt a rendszerváltás után rendíthetetlenül szállt szembe az ’56-os örökség meghamisításával és a pesti srácok hőstetteinek elhallgatásával.
Vándorkiállításunk gondolata 2023 nyarán azzal a szándékkal született meg Hetzmann Róbertben, a Patrióták elnökében, hogy Wittner Mária szellemi hagyatékát, örökbecsű intelmeit a jövő nemzedékek számára is továbbadjuk, a Kárpát-medence különböző helyszíneire eljuttatva az ’56-os szabadságharcos legenda üzenetét. A kezdeményezés védnökségét Németh Szilárd kormánybiztos, országgyűlési képviselő vállalta el, aki Wittner Mária egyik legközelebbi társa volt a pesti srácok örökségéért folytatott küzdelemben.
A Miniszterelnökség támogatásával megvalósult utazó kiállítás a „Készültem az útra” címet kapta, amely Wittner Mária Az utolsó üzenet című versének egyik sora. A Patrióták műhelyében zajló szakmai munkát Hajagos Csaba fiatal történész, egyben a kiállítás kurátora irányította.
A mobil tárlat 4 nagyméretű installációs elemből, valamint 17 darab pannóból (roll-up) áll, utóbbiak közül 14 Wittner Mária életútján vezet végig, 3 pedig tőle vett idézeteket tartalmaz. A kiállítás leglátványosabb elemei az antikolt 1956-os lyukas zászló, a Wittner Máriát harc közben megjelenítő korabeli hirdetőoszlop, valamint a szabadságharcos legenda által vallott értékeket – hit, hazaszeretet, bajtársiasság, lelkiismeret – megjelenítő képes tabló.
A vándorkiállítás 2024. február 20-án, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja alkalmából indult útjára. Első állomása a Wittner Mária által lakóhelyéül választott város, Dunakeszi volt, ahol Tuzson Bence igazságügyi miniszter, a térség országgyűlési képviselője nyitotta meg a tárlatot. A vándorút 8 állomás érintésével Wittner Mária születésnapján, június 9-én ér véget Csepelen, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia épületében. Az egyes helyszínek ünnepélyes megnyitó eseményeihez hagyományőrző jelenlét és fegyverbemutató is kapcsolódik.
A kiállításhoz kapcsolódóan hoztuk létre emlékoldalunkat, amelynek célja, hogy a világháló eszközével minél szélesebb közönség megismerkedhessen Wittner Mária életművével, amely a nemzet közös öröksége.
Helyszínek
VOKE József Attila Művelődési Központ (2120 Dunakeszi, Állomás sétány 17.)
Táncsics Mihály Művelődési Ház (1238 Budapest, Grassalkovich út 122-124.)
Polgárok Háza (1089 Budapest, Visi Imre u. 6.)
Szelmann Ház (1225 Budapest, Nagytétényi út 306.)
Tóth Ilonka Emlékház (1162 Budapest, Állás u. 57.)
Pasaréti Közösségi Ház (1026 Budapest, Pasaréti út 102.)
Újhegyi Közösségi Ház (1108 Budapest, Újhegyi sétány. 16.)
KIMBA – Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (1213 Budapest, Hollandi út 8.)
Bethlen-bástya F épület (Szent László Napok)
Partiumi Keresztény Egyetem, Aula (Nagyvárad, Sulyok István u. 16.)
Emlékkönyv
A „A zászlót vinni kell” című emlékkönyv előjegyzése
Az emlékkötet megjelenésének várható ideje: 2024. szeptember. A könyv kereskedelmi forgalomba nem kerül, azoknak tudjuk majd kiszállítani, akik adománnyal támogatják munkánkat.
Videó
Konferencia
Regisztráció
Parlamenti vádbeszéd
WITTNER MÁRIA BESZÉDE 2001. FEBRUÁR 25-ÉN, A KOMMUNISTA DIKTATÚRA ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJÁN AZ ORSZÁGHÁZBAN
Megilletődve állok a Magyar Országházban, ahol történelmünk kimagasló személyiségei a magyar nép javára alkottak törvényeket, mint Tisza István, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint.
De itt alkottak törvényeket egy hamis eszme nevében is, mely egy jobb sorsra érdemes nemzet elvesztésén munkálkodott.
Ma a kommunizmus áldozatainak emléknapján megidézem az áldozatokat – élőket és holtakat –, hogy együtt vádoljuk a szocialista köntösbe bújt hóhérainkat.
Vádoljuk őket, mert a lenini utat nagy igyekezettel honfitársaink csontjaival kövezték ki. A világ legdrágább, legfájdalmasabb útja ez, a továbbhaladásunk tétje milliónyi emberélet. Vádoljuk őket, mert nemzetünk kiváló polgárait küldték bitófára, és gyalázták meg holtukban is.
Vádoljuk őket a gulágon embertelen körülmények között elpusztult honfitársaim nevében. Vádoljuk az otthonuktól megfosztott és kitelepített polgárok nevében, kiknek kiszemelt otthonukba betelepedtek, elrabolva egy élet munkáját.
Vádoljuk a recski haláltáborban megkínzott, megalázott emberek nevében.
Vádoljuk a munkaszolgálatosok nevében.
Vádoljuk a 298-as parcella halottainak nevében, az ÁVH erőszakszervezetük által fogva tartott, megkínzott és agyonvert emberek nevében.
Vádoljuk a hatmillió meg nem született magyar gyermek nevében.
Vádoljuk őket a „legdrágább kincs”, a gyermek nevében, akitől elvették az apát, az anyát és az otthon melegét.
Vádoljuk a „legfőbb érték”, az ember nevében, akit egy tollvonással küldtek bitóra, vagy zártak börtönbe hosszú évekre.
Vádoljuk a megalázott, megkínzott honfitársaim nevében.
Vádoljuk a sortüzek áldozatai nevében. Vádoljuk, hogy kiölték az emberekből a hitet, a reményt, a morált, egy emberibb, tisztább élet reményét.
Vádoljuk őket Mindszenty bíborosért és Istenhez hű papjaiért, akiket börtönbe zártak hitükért, mert erkölcsre, hazaszeretetre nevelték népünket.
Vádolom, hogy kifosztották az országot, hogy a dolgos magyar nép munkájából – elveiket megtagadva – lettek vörös kapitalisták.
Vádoljuk őket a Magyar Paraszt nevében, akiket megfosztottak földjeiktől, életterüktől, így téve kiszolgáltatottá őket.
Vádoljuk őket történelmünk meghamisításával.
Vádolom a nyugdíjasok nevében, akiknek elrabolták a hosszú dolgos élet gyümölcsét, bizonytalanná téve biztos nyugdíjas éveiket.
Vádolnak az élők és vádolnak a meggyilkolt halottak, és vádoljuk őket, mert hitünkben megcsaltak, megloptak.
Ezért megállapítom az áldozatok nevében: soha nem lesznek képesek arra, hogy magyar politikusként egy nemzet felemelkedése érdekében cselekedjenek.
Itt teszem fel a kérdést: milyen morál alapján ülnek egy magyar parlamentben még most is, és alkotnak törvényeket egy általuk tönkretett, kifosztott, megalázott nemzet számára?!
A Szent Korona tana és a Magyar Nemzet nevében erkölcsi hullává nyilvánítom őket.
Wittner Mária
52 A 559 sz. volt halálraítélt
